a lakosság a tudósoktól és a kormánytól várja a megoldást az éghajlatváltozás problémáira

PÉCS 2017.09.28. Már egy 2015-ös MTA által végzett kutatás is kimutatta, hogy a lakosság az éghajlatváltozás kihívásaira elsősorban a tudósoktól és a kormánytól vár megoldást, akiket a vállalatok, valamint a politikusok követnek a sorban. A saját szerepvállalás a megkérdezettek körében csak az ötödik helyen állt. Míg a lakosság által érzékelt társadalmi problémák rangsorában az első helyen az egészségügy, a másodikon az elszegényedés áll, addig a klímaváltozás csak a hatodik helyre kerül a listán. Ezek az adatok pedig nem sokat változtak 2015 óta napjainkig.

A 2017. szeptember 28-án a Klímabarát Települések Szövetsége által a Dél-Dunántúli Régióba szervezett Települések a klímavédelemért – sikertörténetek, gyakorlati lehetőségek című szakmai napra a kormányzat, a megyei és a települési önkormányzatok, valamint az egyesület részéről, továbbá az akadémiai szférából is olyan döntéshozók és szakemberek érkeztek, akik jól ismerik a lakosság fentebb ismertetett elvárásait, közös céljuk ugyanakkor, hogy környezettudatos szemléletformáló programokkal változtassanak e hozzáálláson. Beszédeikből, előadásaikból ugyanis hamar kiderült: az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az elkerülhetetlen folyamatokhoz történő alkalmazkodás csak széles körű összefogással érhető el, amelyhez a lakosság részvételére is szükség van.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke köszöntő beszédében elmondta: „2010 óta megváltozott az önkormányzatok funkciója. (…) A Terület- és településfejlesztési operatív program részeként az elmúlt években 10 olyan projektet dolgoztunk ki, amelyek támogatják a zöld gondolatot.” A legnagyobb volumenű ezek közül a megye kerékpárturizmust fejlesztő projektje, melynek segítségével Baranya megye csatlakozni szeretne Európa elektromos kerékpárhálózatához. Megtudtuk: „az e-kerékpárhálózat fejlesztésével például 70 perc alatt el lehet majd érni a Széchenyi térről Harkányba.”
Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „A régió megyéinek turisztikai veszélyeztetettség több mint 10%-kal haladja meg az országos átlagot. (…) Ahhoz, hogy a régió alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás vissza nem fordítható folyamataihoz, az önkormányzatok munkájára és együttműködésére is szükség van. 2017-ben létrejöttek a Megyei Éghajlatváltozási Platformok, de hatékonyságuk nagyban függ attól, hogy az önkormányzatok milyen tartalmat adnak nekik. A régió sérülékenységét mérsékelhetik a készülő megyei és települési klímastratégiák.” Baranya, Tolna és Somogy megye 2018 tavaszán terjeszti közgyűlés elé megyei klímastratégiát
”Magyarország az Európai Unió különösen sérülékeny országai közé tarozik az éghajlatváltozás hatásait tekintve” – hangsúlyozta Dr. Szőgyényi-Kovács Szabolcs, az NFM Klímapolitikai Főosztály főosztályvezető-helyettese is, aki a nemzetközi és hazai klímapolitika áttekintése után a kormány klímavédelmi programjához kapcsolódó pályázatokat ismertette. Így például az előreláthatólag 2017 őszén kiírt KEHOP-1.2.1. pályázat célja a klímaalkalmazkodás elősegítése helyi szintű klímastratégiák és szemléletformáló akciók, kampányok és képzések támogatásával.
A lakosság környezettudatos szemléletformálására pedig óriási szükség van, hangsúlyozta előadásában Sági Zsolt, a Klímabarát Települések Szövetségének szakértője. „A lakosság négyötöde alapvetően tisztában van az éghajlatváltozás tényével, arról azonban, hogy mit lehet tenni ellene, alig vagy csekély mértékben rendelkezik információkkal.” – összegezte tapasztalatait.
A Klímabarát Települések Szövetségének következő szakmai napjára 2017. október 26-án Szombathelyen kerül sor.

Klímabarát Települések Szövetsége