Az Országos Tűzmegelőzési bizottság (OTB) és a Tolna Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezeli a szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek megelőzését, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy évről évre nő az ilyen esetek száma.

Országos szinten 2012-ben 191 olyan esetben kérték a tűzoltók segítségét, ahol szén-monoxid jelenlétét mutatták ki. Tavaly kétszázharmincöten szenvedtek szén-monoxid-mérgezést, és tizennégy emberen már nem tudtak segíteni.

Wéber Antal tű. ezredes igazgató elmondta, hogy Tolna megyében szerencsére jobb a helyzet, az utolsó halálos áldozatot követelő eset 2010-ben történt. Az idei szezonban egy eset volt, amikor egy dombóvári család szén-monoxid-érzékelője jelzett be. A lakók nagyon jól reagáltak a jelzésre, amikor a lakást azonnal kiszellőztették, majd értesítették a katasztrófavédelmet. A helyszínre kiérkező tűzoltók a szellőztetésnek köszönhetően már nem tudtak kimutatható szén-monoxid koncentrációt mérni, és a lakók is épségben megúszták az esetet.

Igazgató úr elmondta, hogy a szén-monoxidot nem véletlenül hívják csendes gyilkosnak, hiszen színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb gáz, a mérgezés tünetei pedig könnyen összetéveszthetők más betegség tüneteivel. Mint mondta, szén-monoxid sok minden miatt kerülhet a lakás levegőjébe, elég egy eldugult kémény, rosszul szellőztetett helyiség, nem rendeltetésszerűen működtetett fűtőberendezés, sérült kazán. Ezért a Tűzmegelőzési Bizottság kifejezetten javasolja a szén-monoxid-mérő használatát.

Wéber Antal beszél arról is, hogy a területi katasztrófavédelmi szervek február-március hónapokban felmérték az illetékességi területükön található közintézmények gázfogyasztó berendezéseit, amikről nyilvántartást állítottak össze. A felmérés során azokat az állami fenntartású bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, bentlakásos és fekvőbeteg-ellátó intézményeket vettük számításba, ahol legalább 10 kW teljesítményű, nyitott égésterű gázfogyasztó berendezések működnek, és még nem rendelkeznek szén-monoxid-érzékelővel. Az így összeállított adatbázis alapján Tolna megyében 15 intézmény kapott szén-monoxid-érzékelő berendezést, tizennégyen a mai rendezvényen, egyikük pedig tegnap, a BM OKF-en megtartott rendezvényen.

A most átadott készülékek 50 ppm szén-monoxid-szint alatt (ennél a térfogatszázaléknál egy köbméternyi levegőben ötven köbcenti szén-monoxid van) 60-90 percen belül, 100 ppm-nél 10-40 percen belül, 300-as szintnél pedig már három percen belül riasztanak. Hangerejük 85 decibeles, működésükhöz három darab ceruzaelem szükséges. A készülék mínusz tíz és plusz negyven fok között működőképes, falra vagy mennyezetre kell felszerelni.

Szén-monoxid-érzékelő készüléket kapott intézmények

ORSZÁGOS TŰZMEGELŐZÉSI BIZOTTSÁG

HÁTTÉRANYAG

A tavaly októberben megalakult Országos Tűzmegelőzés Bizottság kiemelt feladatként kezeli a szén-monoxid-mérgezéssel járó balesetek megelőzését, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy évről-évre nő az ilyen esetek száma.

A megelőző kampány több részből áll. Első lépésként elkészült egy kampányfilm, amelyet az országos televíziók már közel 30 alkalommal sugároztak. A kisfilm a BM OKF és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok honlapján, továbbá a BM OKF Médiaszerverén is megtekinthető.

A bizottság pénzügyi forrásai terhére 1700, a vonatkozó szabványoknak megfelelő szén-monoxid-érzékelőt vásárolt, amelyeket nyitott égésterű, gázüzemű tüzelőberendezést használó közintézményeknek ajándékoz, mert az ezekben élők fokozottabban ki vannak téve a szén-monoxid-mérgezés veszélyének.

A 32. Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is részt vesz kiállítóként. Kiállítási standján - sok más mellett - megtalálhatóak a kifejezetten erre az alkalomra készített szórólapok is.

Megkezdődtek egy újabb kampány előkészületei is, a tervek szerint az ősszel kezdődő fűtési szezon idején a budapesti metrószerelvényekben kihelyezett plakátokon is megtalálható lesz minden fontos információ.

Szén-monoxid-mérgezés számokban: Tavaly a katasztrófavédelem 191 szén-monoxid-mérgezéssel járó eseménynél avatkozott be. A mérgezések következtében tizennégyen vesztették életüket és 235 ember szenvedett enyhébb mérgezést. Az idei évben már eddig 156 mérgezéssel együtt járó eset történt, amelyek során 187 ember sérült meg és kilencen vesztették életüket. A katasztrófavédelmi kirendeltségek szén-monoxid-szivárgást, illetve mérgezést követően helyszíni ellenőrzést végeznek, az ott tapasztaltak függvényében eljárást indítanak.

A téli időszakban szinte nincs olyan nap, amikor ne lehetne szén-monoxid-mérgezéssel kapcsolatos híreket hallani. Nem véletlen az sem, hogy a köznyelv „csendes gyilkos”-nak nevezi a szén-monoxidot. A szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a leggyakrabban előforduló beltéri toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.

A háztartásban számos lehetséges szén-monoxid-forrással találkozhatunk:

• eldugult kémény
• rosszul szellőztetett, fűtőberendezésekkel ellátott helység
• nem rendeltetésszerűen működtetett fűtőberendezés
• rosszul működő gáztűzhely, szagelszívó
• benzinüzemű motorok, gépek zárt helyiségben való használata
• széntüzelésű grillek, sütők zárt térben való használata
• rosszul szellőző vagy helytelenül működtetett vízmelegítők és egyéb háztartási eszközök
• sérült kazán, rossz tömítések

Az akár halálos kimenetelű esetek néhány egyszerű és könnyen betartható szabállyal megelőzhetők. Javasoljuk, hogy ismerje meg a szén-monoxid-mérgezés veszélyességét, a kockázatot ne becsülje alá csak azért, mert „eddig is minden rendben volt”. Összegzésképpen az alábbiakat tanácsoljuk:

• Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetését pedig haladéktalanul kezdjék meg!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!
• Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, rendszeres szellőztetéssel mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!
• A fentieken túl fontos a szén-monoxid-érzékelő beszerzése, amely a kritikus szint felett hangjelzéssel figyelmeztet a mérgezés veszélyére!

A szén-monoxid-koncentráció emelkedését a szén-monoxid-érzékelő jelzi. Az Amerikai Egyesült Államok Fogyasztói Termék Biztonsági Felügyelete legalább egy szén-monoxid-riasztó felszerelését ajánlja minden lakásban (illetve a lakás minden szintjén). Magyarországon azonban nem terjedt el ezeknek a műszereknek a használata.

A kereskedelmi forgalomban a szén-monoxid-érzékelők két típusa kapható. Az alacsonyabb árkategóriájú ún. félvezetős típusok egyéb gázokra (füst, spray stb.) is riasztanak, de a jelzés pontossága igen tág határok között mozog. A drágább készülékek vegyi reakcióval jelzik a mérgező gázt és meglehetősen pontosak. A magas gázkoncentráció mellett jelzik az egészségre éppen csak veszélyes mennyiséget is. Ez utóbbi készüléknek szigorúan meghatározott élettartama van (4-7 év), annak letelte után a készülék használhatatlanná válik.

A készülékek piaci ára 4 és 30 ezer forint között mozog (típustól függően).

A villamoshálózatról működő és az elemes szén-monoxid-érzékelők forgalmazásához a gyártónak nyilatkoznia kell a kisfeszültségű berendezésekről szóló (LVD) és az elektromágneses összeférhetőségre (EMC) vonatkozó irányelveknek való megfelelőségről, továbbá egy műszaki leírást kell a termékhez mellékelni. Az MSZ EN 50291 szabványnak való megfelelést nyilatkozattal kell igazolnia a forgalmazónak.

Előírás, hogy a készülékeken kell lenni egy önellenőrző gombnak, ennek segítségével a működést szakértelem nélkül is ellenőrizni lehet.

A berendezések – főleg az elemmel működő készülékek – jellemzője, hogy felszerelésük és használatuk egyszerű.

2013. február-március hónapokban a területi katasztrófavédelmi szervek felmérték az illetékességi területükön található közintézmények gázfogyasztó berendezéseit, ezekről nyilvántartást állítottak össze. A felmérés során az alábbi állami fenntartású intézményekkel számoltunk:

1. bölcsődei, óvodai vagy iskolai ellátás nyújtására szolgáló,
2. személyes gondoskodás keretébe tartozó, szakosított ellátást nyújtó bentlakásos intézmény céljára szolgáló, vagy
3. fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szolgáló közintézmények.

A felmérés során azon gázfogyasztó berendezéseket tekintettük kiemelten kezelendőnek, amelyek

1. nyitott égésterűek,
2. 10 kW-nál nagyobb teljesítményűek,
3. közösségi térben vagy vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben vannak, és
4. amely mellett szén-monoxid-érzékelő még nem működik.

Az így összeállított adatbázist alapul véve 2470 berendezés került az Országos Tűzmegelőzési Bizottság látókörébe. A bizottság pénzügyi lehetőségei jelenleg 1700 érzékelő kiosztását teszik lehetővé. Az április 9-i ünnepélyes átadásra meghívott vendégek körének összeállítása során fontos szempont volt, hogy a 25 kiválasztott intézmény az ország összes megyéjét lefedje, valamint legyen köztük oktatási, kórházi és szociális ellátást nyújtó.