Tartalmas szórakozási és nemes jótékonykodási lehetőséget kínál a május második szombatján, immár harmadik alkalommal sorra kerülő Egyházaskozári Csángó Bál, melynek bevételét a szervezők idén is a romániai Moldvában lévő Magyarfalu magyar iskolájának felépítésére ajánlják fel.

A május 12-i program:

• 18 órakor Szentmise a katolikus templomban
• 20 órától Hagyományőrző műsorok a tornacsarnokban - fellépnek a Magyarfalusi Hagyományőrzők és az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Csoport egykori tagjai
• 21 órától ugyanitt Moldvai táncház hajnali háromig, zene: Berka, Juhos - belépődíj: 1000 Ft

Felajánlás, asztalfoglalás: 30/6951-278, 30/4642-434

A moldvai csángók kultúrájának feltárásán és bemutatásán dolgozó Domokos Pál Péter néprajztudós nevét viselő, 1993-ban létrejött szervezeten belül működő egyházaskozári együttes 1948-ban alakult, azóta folyamatosan működik. Alapítói a Keleti-Kárpátokon túl élő magyar népcsoport tagjai, illetve azok leszármazottai.

A csángók 1941-ben a bukovinai székelyekkel együtt indultak el Magyarországra, sokan közülük szökve, a román határőröket lepénzelve, mindenüket hátrahagyva. Először Bácskában telepítették le őket - Magyarkanizsa és Szabadka környékére -, majd 1944 végén menekülniük kellett a visszatérő szerb csapatok elől. Így jutottak el sok hányattatás után Baranya megyébe, a Hegyhát falvaiba - Egyházaskozárra, Szárászra és Mekényesre - a Moldvában akkor mintegy háromszázezernyire becsült csángómagyar közül 997-en. Letelepedésük után nem sokkal megalakították együttesüket, amely azóta több száz hazai és 20 külföldi fellépésen vett részt. Különösen fontos a csoport számára a moldvai Magyarfaluval való kapcsolat, mivel az egyházaskozári csángómagyarok jelentős része innen származik.

Magyarfalu a legkeletibb csángómagyar település, túl a Bákó-Bukarest országúton, túl a Szeret folyón. A mintegy 1350 lakosú zsákfaluban mindenki jól beszél magyarul, annak ellenére, hogy itt csak román nyelvű óvoda és általános iskola működik. A magyarnyelv-tanítás - az 50-es évek rövid életű magyar iskolájának bezárása után - 2000 után indult el. Először csak egy bérelt garázsban, 2008 óta pedig már egy kis parasztházban is tanul magyarul írni és olvasni jelenleg összesen mintegy 200 gyermek. Az iskolai kereteken kívül zajló oktatást székely tanárok végzik, akik ugyanezekben az ingatlanokban laknak.

A nagy érdeklődést látva a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2009 decemberében gyűjtésbe kezdett azért, hogy a tulajdonukban lévő házikó udvarán megépülhessen a Magyarfalusi Gyermekek Háza, ahol nemcsak az iskolai, hanem a közösségi, szabadidős foglalkozásoknak és a tanárok szolgálati lakásainak is jut hely. A ház tervei elkészültek, egy évnyi utánjárással meglett az építési engedély, 2011. május 30-án pedig megkezdődhettek a munkálatok. Bár - többek között az eddig megrendezett kettő egyházaskozári csángó bál jóvoltából - mostanra jócskán gyűlt össze adomány az építkezéshez, a Szövetség további felajánlásokra számít a cél érdekében. A tervekről, a segítségekről és azok felhasználásáról pontos adatokat itt közöl a Szövetség: www.csango.ro/index.php?page=gyujtes

A május 12-i jótékonysági bált szervező egyházaskozári együttesről érdemes megemlíteni, hogy Dombóvárhoz különösen kellemes élményeik fűződnek, hiszen két alkalommal is „arany” minősítést kaptak az itt megrendezett országos minősítő versenyen. Az összesen 7 arany mellett 2 „Arany-páva” és 2010-ben nívódíjban részesültek. Tagjaik közül 10-en kapták meg a „Népművészet mestere” kitüntetést. Műsorukban a Moldvából hozott népdalok, mesék, néptáncok szerepelnek. Patronálójuk Egyházaskozár Önkormányzata. Az egyesület elnöke és a hagyományőrző együttes vezetője Albert István tanár, a Magyar Kultúra Lovagja.
Bővebben róluk: csangomagyar.egalnet.hu