Városlista
2024. november 23, szombat - Kelemen

Hírek

2013. Június 21. 09:39, péntek | Belföld
Forrás: MNO

Így juthat földhöz 2014-től

Így juthat földhöz 2014-től

Kevés olyan vitatott tervezet látott napvilágot az Orbán-kormány elmúlt három évében, mint az új földtörvényé. A zsebszerződések világának felszámolásáról, a helyi földbizottságok felállításáról, a földvásárlás módjáról és a kis- és középbirtokrendszer létjogosultságáról Simon Attilát, a vidékfejlesztési minisztérium helyettes államtitkárát kérdeztük.

Több ponton alapjaiban kellett módosítani az 1994-től hatályos földtörvényen. Mely visszásságoktól kellett mindenféleképpen megszabadulni?
– Mindenekelőtt azzal kell kezdeni, hogy az új szabályozás már sarkalatos törvény lesz, mely két lépcsőben, 2014. január 1-jével és 2014. május 1-jével lép hatályba. A részletszabályozásokat feles törvények írják majd elő. A legfőbb változásokat leginkább talán a fogalomhasználatban kell keresni. Jelentős újítás, hogy bekerült a tervezetbe a földműves megjelölés, mellyel a törvényalkotók a csapodár típusú vásárlókat kívánják távol tartani. A megnevezés azokra vonatkozik, akik termőföldet tulajdonolhatnak Magyarországon. A földművesnek természetesen szilárd kritériumrendszernek kell megfelelnie, meghatározott agrárszakmai háttérrel kell rendelkeznie. A másik új fogalom a mezőgazdasági termelőszervezet lesz, mely az agráriumban tevékenykedő társaságokat hivatott megjeleníteni. Itt szintén komoly feltételeket szükséges teljesíteni, melyek közül talán a legelemibb, hogy a szervezet Magyarországon jegyezze árbevételét.

Az általános elveket rögzítették a törvényben, de mi lesz a részletszabályozással?
– Mivel a törvény jövőre biztosan hatályba lép, a parlamentnek az őszi ülésszakban el kell fogadnia a szükséges előírásokat, valamint a kormánynak több végrehajtási rendeletet is meg kell alkotnia.

A birtokkorlát mértékéről a szakminiszter és a kormányfő is többször beszélt, a tulajdoni maximumról viszont nem sok szó esett eddig.
– A tulajdoni korlát minden magánszemély esetében 300 hektár – ennyivel rendelkezhet valaki Magyarországon az új törvény értelmében. Ez változatlan a korábbi törvényi szabályozáshoz képest. A birtokmaximumról szólva a jelenleg érvényben lévő törvény 2500 hektáros felső korlátot ír elő, de kevesen tudják, hogy ez a határ meghaladható. Amennyiben a földtulajdonos az államtól bérel területet, több ezer hektáros ingatlanból tehet szert bevételre. Itt van a kutya elásva. Ma ezért lehetséges, hogy akár tízezer hektáros földet művelhet egy-egy tulajdonos. Az új törvény gátat szab ennek, mostantól 1200 hektár lesz a felső birtokhatár, amibe a tulajdon és a bérlet együttesen beleszámít. Hogy mindenki számára teljesen világos legyen: ha valaki 300 hektáros föld tulajdonosa, akkor ezen felül legfeljebb 900 hektárt vehet bérbe, így éri el az 1200 hektáros felső birtokkorlátot.

Nincs kivétel?
– Három esetben lehet átlépni a maximumot. Ha a tulajdonos vetőmagtermesztésre vagy állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használja a földet, illetve ha a gazdálkodó termelőszervezet a tagjaitól bérel földet. Ezekben az esetekben 1800 hektár a birtokmaximum.

2014-től megváltoznak a földvásárlás és a földeladás előírásai is. A felálló helyi földbizottságok milyen esetben gyakorolhatnak majd vétójogot?
– A vevő vagy az elővásárlási jogosult mostantól kizárólag akkor köthet földtulajdonszerzésre irányuló szerződést, ha megszerzi a bizottság támogató nyilatkozatát. E támogató nyilatkozat hiányában a hatóságnak kötelező elutasítani a földszerzési kérelmet. Az új testület településenként 3-9 főt számlál majd, és a helyi gazdálkodók maguk közül választják majd a tagokat.

Milyen feltételek alapján választják őket?
– Erről is az őszi parlamenti ülésszak idején születik majd döntés. Feles törvények biztosítják majd, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség.

Milyen dokumentumok szükségesek majd a föld adásvételéhez?
– Az adásvételi szerződés elkészítéséhez egy biztonsági elemekkel ellátott szigorú számadású nyomtatvány lesz szükség. E biztonsági okmány legfőbb célja, hogy meggátolja a zsebszerződések aktiválódását. A szerződést ezen a dokumentumon tölti ki a gazdálkodó, melyet először a földbizottság véleményez, majd ha elfogadja, a kontraktus továbbkerül a kormányhivatalokban működő földművelésügyi igazgatósághoz.

Számos támadás érte korábban a tervezetet, melyek lényege az volt, hogy sokszor egy tulajdonosi kézben koncentrálódik egy-egy nagyobb földterület. Mi a válasza a kormánynak a kétkedőknek?
– Pontosan ezt célozza a földszerzési és birtokmaximumra vonatkozó szabály; továbbá az ilyen birtokok kialakulásának megelőzésében is fontos szerepet kapnak a helyi földbizottságok, melyeken a törvény szerint minden újonnan megkötött adásvételi szerződésnek keresztül kell mennie. Mindazonáltal az érvényben lévő haszonbérleti szerződések sok esetben csak évek múlva járnak le, de ezt követően végre búcsút inthetünk a megabirtokok korának.

A kormányzat talán a zsebszerződések ellen kívánt legerőteljesebben fellépni az új földtörvénnyel. Van valós esély az ilyen módon külföldi kézbe került birtokok visszaszerzésére?
– Először is tegyük tisztába: a zsebszerződés jogilag nem bír semmiféle kötőerővel, vagyis semmis. Az ilyen kontraktus szerződő feleit különböző módon lehet felelősségre vonni. Azon külföldiek ellen, akik zsebszerződéssel szereztek birtokot Magyarországon, polgárjogi eljárás indulhat, ha fény derül a szerepükre. A megállapodást ebben az esetben semmissé nyilvánítják, az ingatlan pedig átszáll az államra. A július 1-jén hatályba lépő új Büntető törvénykönyv pedig már bűncselekménynek minősíti a zsebszerződések kötését és az abban való közreműködést.

Ezek szerint reális cél a fű alatt értékesített földek visszavétele?
– Az, hogy ennyi birtok vándorolt szabálytalan módon külföldi kézbe, a jelenleg még hatályos földtörvénynek a következménye. Az új földforgalmi törvény minden eszközzel megpróbálja majd lebontani ezt a rendszert.

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 23. 08:23, szombat | Belföld

Mávinform: helyreállították a pénteken leszakadt felsővezetéket Kelenföldön

Valamennyi vágányt átadtak a vonatforgalom részére Budapesten, a kelenföldi állomáson, miután szombaton hajnalban befejezték a pénteken leszakadt felsővezeték végleges helyreállítását

2024. November 23. 08:22, szombat | Belföld

Orbán Viktor: december 12-én szavazhatják meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben arról a magyar előterjesztésről, amely Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szól -

2024. November 23. 08:20, szombat | Belföld

Kövér László: lehetőséget kell adni a tehetség és a szorgalom kibontakozásának

Fontos, hogy lehetőséget adjunk a gyerekekben meglévő tehetség és szorgalom kibontakozásának, az ösztöndíjrendszer pedig biztonságot ad tanulmányaikhoz –